| 1. | Ének; Aszáf zsoltára.
|
|---|
| 2. | Isten, ne vesztegelj, ne hallgass és ne nyugodjál, Isten!
|
|---|
| 3. | Mert ímé, háborognak ellenségeid, s gyűlölőid fejöket emelik.
|
|---|
| 4. | Néped ellen álnok tanácsot gondolnak s védenczeid ellen terveket szőnek.
|
|---|
| 5. | Ezt mondják: Jertek, veszessük el őket, hogy ne legyenek nemzet, hogy ne emlegessék többé Izráel nevét!
|
|---|
| 6. | Mert tanácskoztak együtt, egy szívvel; szövetséget kötöttek ellened:
|
|---|
| 7. | Az Edomiták és Ismáeliták sátrai, a Moábiták és Hagarénusok;
|
|---|
| 8. | A Gebaliták, Ammoniták és Amálekiták, a Filiszteusok Tyrus lakosaival együtt.
|
|---|
| 9. | Az asszir is szövetkezett velök, segítőjévé lettek a Lót fiainak. Szela.
|
|---|
| 10. | Úgy bánj velök, mint Midjánnal, mint Siserával, mint Jábinnal a Kison patakjánál!
|
|---|
| 11. | A kik elvesztek vala Endornál, és a föld szemetjévé lőnek.
|
|---|
| 12. | Tedd őket, fejedelmöket olyanokká, mint Orebet s mint Zeébet, Zebahot és Szalmunát, minden felkentjökkel,
|
|---|
| 13. | A kik ezt mondták: Foglaljuk el magunknak az Isten hajlékait!
|
|---|
| 14. | Én Istenem! Tedd őket olyanokká, a milyen a porfelhő, és a milyen a polyva a szél előtt;
|
|---|
| 15. | Olyanokká, mint a tűz, a mely meggyújtja az erdőt, és mint a láng, a mely elégeti a hegyeket.
|
|---|
| 16. | Így kergesd őket a te szélvészeddel, és forgószeleddel így rettentsd őket!
|
|---|
| 17. | Töltsd el orczájukat gyalázattal, hogy keressék Uram a te nevedet!
|
|---|
| 18. | Szégyenüljenek meg és rémüljenek el örökké, és piruljanak és pusztuljanak,
|
|---|
| 19. | Hogy megtudják, hogy te, a kinek neve Jehova, egymagad vagy felséges Isten az egész földön.
|
|---|
